Múlt héten kedden felhívtak a Kossuth Rádiótól, és jelezték, hogy december 1-jén hétfőn reggel 9.00 – 9.30 között a Napközben című műsorban ismét a korai nyelvoktatásról lesz szó. Rátaláltak a cikkemre, amit a közel egy évvel ezelőtt elhangzott műsorukról írtam, és rövid beszélgetés után megkérdezték, hogy vállalnám-e, hogy a jövő heti műsorban telefonon keresztül élő adásban kapcsolnának, hogy elmondhassam 2-3 percben a véleményemet. Nagy megtiszteltetésnek éreztem, hogy Magyarország első számú rádiója méltónak tartja a gondolataimat arra, hogy ország –világ elé tárja, így hát elfogadtam a felkérést.
Napokon keresztül lázasan készülődtem, és azon gondolkodtam, hogy hogyan tudnám 2-3 percbe a lehető legértelmesebben besűríteni azt a mondandómat, amiről ha 2-3 napig beszélhetnék egyfolytában, az is kevés lenne. Most, hogy túl vagyunk a műsoron, elmondhatom, hogy azt hiszem, a lényeget, amit mindenképpen be akartam sűríteni, talán sikerült átadnom, és ebben a műsorban is nagyon sok jó véleményt hallhattunk.
A műsor indító kérdése az volt, hogy érdemes-e már az óvodában énekelni, mondókázni angolul, vagy elég csak felső tagozaton elkezdeni a nyelvtanulást, amikor a gyerek már jól ír, olvas magyarul. Azt hiszem, a műsorban elég jól sikerült helyrerakni a korai nyelvoktatás szerepét és jelentőségét a nyelvtanulásban. Remélhetőleg egyre többen megértik, milyen jó alapokra lehet később majd építkezni, ha a gyermeknek idejében, a megfelelő módszerekkel van lehetősége ismerkedni az idegen nyelvekkel.
A műsorból is látszik, ahogy azt az első betelefonálótól is hallottuk, hogy még mindig vannak olyan vélemények, hogy először tanuljon meg magyarul rendesen a gyerek, és csak ha az már stabil, akkor kell elkezdeni angolul tanulni, olyan harmadik-negyedik osztályban. A második telefonos hozzászóló arra hívta fel a figyelmet, hogy egy óvodából kikerült gyereknek már eleve nagyon sok a napi 5-6 tanóra, rá még egy nyelvóra nagyon leterhelő lehet a gyermek számára. A harmadik hozzászóló szerint a negyedikes gyerekek kb 2-3 óra alatt behozhatják azt a tudást, ami az előtte levő években heti egy órában ragad a gyerekekre, és éppen játszani, levegőre menni, gyereknek lenni nem marad ideje a gyermeknek. A negyedik hozzászóló szerint viszont nagyon hasznos a korai nyelvoktatás, csak nem mindegy, hogy hogyan csinálják. Hát igen, itt a pont.
Elhangzott a műsorban sok panasz a tanárokra is, akik esetleg nem a megfelelő módszerrel, ne adj Isten nem a megfelelő nyelvtudással tanítanak. Sajnos tényleg van ilyenre is példa, de nem szabad általánosítani. Szerencsére van az országban jópár elhivatott, nagy tudású, hozzáértő pedagógus.
Egy apuka szerint igenis bírják a gyerekek a „terhelést”, sportoljon, tanuljon zenét, nyelvet, sokkal jobb, mintha hagyják egész délután a számítógép előtt ülni.
Rakó József iskolaigazgató arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyerekek mennyire nem egyformák. Valaki még az alapokat is az iskolában tanulja, ezért szerinte elég az idegen nyelvet negyedik osztálytól tanulni.
A megszólaló ötödikes gyerekek szerint jó, ha már alsóban is tanulja valaki az angolt, mert akkor sokkal előrébb járhat, mint az, aki később kezdi el.
Egy SMS szerint „a svéd mintát lekoppinthatnánk”. Ott az emberek 5%-a nem beszél csak idegen nyelveket, míg hazánkban ez az emberek 75 százalékáról mondható el!
A stúdióban vendég volt Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, aki kiválóan összefoglalta a kora nyelvtanulással kapcsolatos tudnivalókat. Minden egyes mondatával azonosulni tudtam. A „tanítani” szót eleve nem szívesen használja az alsósoknál, ahol az írás-, olvasás-, és számolási készség megszerzése a lényeg. Idegen nyelvből az írásbeliségnek még nincs ott az ideje, a szóbeli, játékos megalapozás a lényeg. Nagyon tetszett, ahogy kifejtette, hogy az első 2-3 osztályban papír és toll nélkül kell idegen nyelvet tanulni. A papírt maximum hajtogatásra használják, miközben angolul játszanak, a tollat meg arra használják, hogy pörgessék meg a padlón, és akire mutat, az a következő. Jaj, de tetszett, maximálisan egyetértek! Rozgonyi hangsúlyozta, hogy a papír alapú oktatás, az írásbeli számonkérés sokat ronthat a helyzeten, viszont a játékos ismerkedés az idegen nyelvvel végtelenül hasznos lehet a későbbi tényleges nyelvtanuláshoz, és később sokkal gyorsabban lehet haladni. Na, pont erről írtam én is egy személyes példát a tavalyi cikkemben itt.
Ne felejtsük el, hogy egy friss kormányrendelet szerint a felvételihez 2020-tól egy B2-es középfokú nyelvtudás kell. Ezért is érdemes időben elkezdeni.
SMS-ben érkezett a hozzászólás, hogy a magyarországi nyelvoktatás túlságosan is nyelvtan központú, a szóbeliség kevésbé fontos.
A tanárképzés is szóba került, hogy a felsőoktatás a tanárokat nem készíti fel az alsós első három évfolyam nyelvoktatására, hanem csak a felsősöknek és középiskolának megfelelő módszereket tanítanak. Ennek ellenére vannak ilyen tanárok, akik ezt mégis jól csinálják, ez viszont személyes érdeklődésen, ambíción múlik.
Tóthné Bán Gyöngyi, a Balatonboglári Általános Iskola nyelvtanára volt a következő hozzászóló. Az első két évfolyamon papírt és tollat nem is használnak. A gyerekek utánoznak, úgy tanulnak szavakat, miközben játszanak mindenféle memória játékot, bingót, stb. Szerinte fontos tudni, hogy egy alsós kisgyereknek más az agya. Nem tanulja a nyelvet, hanem ráragad. Olyan az agyuk, mint a szivacs. Csak játszanak, és 2-3 óra után fel sem tűnik a gyerekeknek, hogy közben a tanító néni angolul beszél. A játékok során a tudás ragad a gyerekekre, és nem veszik észre, hogy közben tanulnak. (Igen, igen, még sok ilyen tanító nénit!!!!!!!)
Ezután következtem én. Az első kérdés, amit kaptam, hogy bosszantanak-e ezek a vélemények, hogy 10 éves kor alatt nem lehet idegen nyelvet tanulni. Bosszantani nem bosszantanak, csak sajnálom, hogy sokan még mindig nem értik, hogy 10 éves kor alatt a nyelvtanulás valójában „nyelvelsajátítás”, olyan, mint az anyanyelv elsajátítása. Az alapja az utánzás, és a sok inger hatására, ha a gyermek kellő mennyiségű ingert kap az adott idegen nyelvből, ha eleget hallja, akkor előbb-utóbb megjelennek az első szavak, egyszerűbb mondatocskák.
A következő kérdés az volt, hogy nem fog-e összekeveredni a magyarral. Ezt a tapasztalataim egyértelműen cáfolják, nagyon hamar rendbe rakják ezt a gyerekek a kis fejükben. Nem láttam még olyan gyereket, akinek a későbbiekben ez tartós nehézséget okozott volna. Az pedig, hogy terheli a gyerekeket, nem igaz. A megfelelő módszerekkel egy kellemes elfoglaltság, a gyerekek nagyon szeretik az angol gyerekdalokat, dallamosak, viccesek, jól eljátszhatók, jól érzik közben magukat a gyerekek, ez pedig minden tanulásnak az alapja, hogy a gyerek közben biztonságban érezze magát, és élvezze.
Kérdezték a véleményemet azzal kapcsolatban is, hogy mit szólok a manapság oly divatos „kétnyelvűsítő” módszerhez, hogy apa mondjuk csak angolul beszél a gyerekhez, anya meg magyarul. Ezt szerintem mindenkinek magának kell eldöntenie, ha jól érzi magát a család ebben a szituációban, akkor nincs ellene kifogásom.
Amit viszont szeretnék kihangsúlyozni, az az, hogy ha megnézzük az élet más területeit, matematika, zene, úszás, bármi, akkor azt láthatjuk, hogy ott sem 10 éves korban kezdenek el a gyerekek tanulni, hanem pl matematikából már az óvodában történik az alapozás, megjelenik a több-kevesebb fogalma, a kisebb-nagyobb, számolgatnak a gyerekek, a 8-9 éves korban elkezdődő hangszertanulást sokéves énekelgetés, ritmustapsolós élmények előzik meg, az úszásnál sem rögtön a mélyvízbe dobjuk a gyereket, hogy ússzon három úszásnemben, hanem van egy „vízhez szoktató” fázis. Angolból is kell egy ilyen „angolhoz szoktató” időszak. Úgy gondolom, hogy ha ezt a fokozatosságot tudjuk biztosítani, hogy a gyerek hallhassa a nyelvet, ha szánunk rá időt, ami tényleg évek kérdése, hogy szokja a nyelvet, akkor később sokkal alaposabb, mélyebb lesz a tudása, ami óriási dolog. Úgyhogy én csak bátorítani tudom a szülőket, hogy ebben segítsék a gyermeküket, és „alapozzanak” otthon bátran. Az internet adta lehetőségeket a mai világban vétek lenne nem kihasználni. Házhoz tudjuk hozni az angol nyelvű környezetet, ismerjünk meg minél több angol gyerekdalt, mondókát, nézzünk angolul meséket, képeskönyveket, meglesz a hosszú távú eredménye.
A műsor záró gondolataként pedig megjelent, hogy mekkora előnnyel indulnak az idegen nyelv tanulása terén azokban az országokban, ahol nem szinkronizálják a filmeket. Rozgonyi szerint egy rendkívül hatékony és költségkímélő módja lenne az idegen nyelv tanulásának segítésére, ha szabályozás írná elő azt, hogy most, a digitális televíziózás korszakában, elérhetők legyenek a filmek felirattal, illetve felirat nélkül az eredeti idegen nyelven is. Javaslata szerint, ha a mozikban egy-egy új filmet a megjelenését követő első két hétben csak eredeti nyelven, feliratozva lehetne megnézni, és csak utána vetítenék a szinkronizált változatot, akkor néhány év alatt ez óriási változást jelenthetne.
Jó kis műsor volt, sok hasznos gondolattal, pozitív végkicsengéssel. A teljes műsor a hangtárban itt 9.00-9.30 között még néhány hétig visszahallgatható.
Friss hozzászólások
10 év 51 hét
10 év 51 hét
11 év 19 óra
11 év 1 nap
11 év 34 hét
11 év 34 hét
12 év 3 nap
12 év 4 nap
12 év 16 hét
12 év 16 hét