Buzáné Kovács Bernadett vagyok, a BEBE ANGOL módszer megálmodója.

1976-ban születtem Veszprémben. Mivel már az óvodában is állandóan énekeltem, az óvónők javaslatára a veszprémi Ének-Zenei Általános Iskolában kezdtem meg a tanulmányaimat. 14 éves koromig a délelőttjeimet és a délutánjaimat is nagyjából zenéléssel töltöttem, délelőttönként a heti 4-5 énekóra, délutánonként a kóruspróbák, hegedűórák, és zenekari próbák színesítették az életemet. A kamarakórusunkban szólamvezető voltam, gyakran tartottam szólampróbákat, és bár volt egy időszak az életemben még középiskolában is, amikor komolyan fontolgattam, hogy zenei pályára lépjek, és esetleg karvezető legyek, a zene végül maradt hobbi szinten az életemben.

A pedagóguspálya soha nem volt kérdéses számomra. Nagyon élveztem már 11 évesen is, hogy az osztálytársaim mind hozzám fordultak, ha nem értettek valamit matematikából, és nekem mindig sikerült nekik segíteni. A veszprémi Lovassy László Gimnázium matematika tagozata után egyenes út vezetett az Eötvös Loránd Tudományegyetem matematika szakára, ahol kiegészítettem a tanulmányaimat egy kéttannyelvű szaktanárképzéssel, hogy a matematika tantárgyat majd angolul is taníthassam. Ám engem cseppet sem érdekelt a szokásos reáltárgyakkal való párosítás, a nyelveket viszont nagyon szerettem, felvettek az ELTE angol szakára, és így lett ez a nem mindennapi párosítás, hogy végzettségem szerint matematika-angol szakos középiskolai tanár vagyok, akit 14 évesen az énektanára még zenei pályára szánt.

Az egyetemen a kéttannyelvű szaktanárképzésnek köszönhetően az 1999/2000-es tanévet Angliában töltöttem egy magániskolában, Wellington College-ban, ahol egy éven át tanársegédként matematikát tanítottam 13-18 éves gyerekeknek. Rengeteg tapasztalatot szereztem az angliai évem során, s közben egy kicsit újra átélhettem azt a csodát, amit a kóruséneklés tud nyújtani. A speciális zenei képzést is nyújtó iskola kamarakórusával ugyanis bejártuk Dél-Angliát; olyan helyeken fordultunk meg, mint Winchester, Salisbury, Brighton, valamint a Guernsey sziget. Diplomázás után a budapesti Városmajori Gimnáziumban tanítottam angolt és matematikát, és közben élveztem Gráf Zsuzsanna Angelica Leánykarának közelségét.

2004-ben megszületett az első gyermekem, Dani, majd 2006-ban Máté, 2008-ban pedig Gergő. Jelenleg Biatorbágyon élek a férjemmel és a három kisfiammal. 2007 óta a Bolyki Eszter által vezetett biatorbágyi Pászti Miklós Vegyeskar alt szólamában énekelek.

A gyereknevelés édes évei alatt egyre nőtt bennem a vágy, hogy az angoltudásomat valahogy át szeretném adni a fiaimnak, anélkül, hogy ennek egy picit is „iskolaszaga” lenne. Először csak énekelgettem nekik angol gyerekdalokat. Aztán, mikor a dalokból már sok szó ismerős volt, elkezdtünk angolul beszélgetni képeskönyv nézegetés közben. Döbbenet volt számomra a felismerés, hogy mindössze néhány dal meg mondóka után mennyi mindent értettek angolul a gyerekeim. Elkezdtem hát hozzáolvasni, hogy mit is ír a szakirodalom manapság a kisgyermekkori idegen nyelv tanítással kapcsolatban. Rengeteg anyaggyűjtés, több módszer kritikus áttanulmányozása után nekiálltam, hogy megvalósítsam a személyiségemhez legjobban illeszkedő saját „nyelviskolámat”, ezt az „angol dalolós játszóházat”, ami hosszas töprengés után a „BEBE ANGOL” nevet kapta. A „BEBE ANGOL” utal egyrészt a boldog, felhőtlen kisgyermekkoromra, amikor még a szüleimnek otthon én „Bebe” voltam, másrészt pedig talán sikerült egy kedves, de egyedi kifejezést találni a legifjabb korosztálynak szóló babaangol, gyerekangol szóösszetételekre.

Érdekességképpen megemlítem, hogy egy színvonalas hetilap szerint ahhoz, hogy valaki megtalálja a saját útját, „vissza kell menni oda, mi az, amit gyerekkorában a lehető legösztönösebben csinált. Lehet az akár az éneklés vagy a tánc, vagy bármi más.” Úgy tűnik, az önmegvalósításom során nekem is sikerült visszanyúlnom a gyökereimhez, az énekléshez. A módszer sikerességében azonban benne van az egész pályafutásom és a személyiségem: a matematikának köszönhetően a foglalkozások logikus felépítése, az angol nyelv dallamosságának megismerése valódi nyelvterületen, a tanítási tapasztalatok, valamint a gyermeknevelés évei során átélt élmények, és persze az éneklés, mindörökké. Nagyon szerencsésnek érzem magam, mert a tanítás számomra nemcsak hivatás, hanem hobby is, legyen szó akár a legifjabb korosztályról, akár a kamaszokról, akár felnőttekről. A BEBE ANGOL esetében az a különleges, hogy ott a tanítás alapját a zene adja.