Újságcikk: Nyelvtanulás Gyerekfejjel

nyelvtanulás gyerekfejjel Egy nagyon érdekes újságcikket hozott nekem az egyik BEBE ANGOL-os anyuka a korai nyelvtanulásról és a többnyelvűségről, gondoltam, megosztok Veletek az írásból néhány gondolatot, hiszen Nektek is érdekes lehet, mi jelenik meg a témával kapcsolatban az újságokban.

A Népszabadság "Egészség" mellékletében a 2011/10-es számban jelent meg, ami azért is nagyon jó dolog, mert a nyomtatott médiában még elég ritkán olvashatunk a korai nyelvtanulásról, és csak remélhetjük, hogy a közeljövőben a sajtó is többet fog foglalkozni a témával.

Népszabadság Egészség melléklete

A Nyelvtanulás gyerekfejjel című cikk egy frappáns, figyelemfelkeltő mondattal indul: "Soha nincs túl késő elkezdeni nyelvet tanulni, bár ha a hatékonyságot nézzük, be kell látni, hogy inkább soha nem lehet elég korán elkezdeni."

A korai nyelvtanulás legnagyobb előnye, hogy a csecsemő felismeri egy (vagy akár több) nyelv hangzását, lejtését, és később gond nélkül helyére tudja tenni az újonnan tanult szavakat szófajok és szintaktikai funkciók szerint. Az anyanyelv rögzülése után azonban az agy elveszti ezt a képességét, és így egész más lesz a nyelvtanulás folyamata, "más fiókokba kerülnek az idegen nyelv aktái". Ezért aki nagyon korán kezd el idegen nyelvet tanulni, annak az absztrakt gondolkodási képessége is javul, ami jól hasznosítható a tanulás más területein is!

újságcikk a korai nyelvtanulásról

A 10-12 éves kort amolyan "kritikus határ"-ként említi a cikk, amikor is "az agy információfelvevő és -feldolgozó képessége megváltozik, az új ismereteket egyre nehezebben építjük be, viszont a régieket könnyebben szintetizáljuk".
(Elég elgondolkodtató, hogy akkor ma Magyarországon az idegen nyelv tanulása miért csak 10 éves kortól kötelező a közoktatásban, nem?)

A gyermekkorban és a felnőttkorban elsajátított idegen nyelv között minőségi különbség is van, olvasható a cikkben. Míg a fiatalon könnyedén megtanult nyelvet a beszélő spontán, természetesen használja, addig a felnőttkori nyelvtanulók könyvízűen, mesterkélten használják az idegen nyelvet, és gyakran épp a rögzült anyanyelv okozza a nehézségeket, például az angol nyelvben a "th" hangzó zöngés és zöngétlen kiejtése (think, the, this, stb), a kettőshangzók kiejtése (baby, stb), vagy épp a magyarban nem létező igeidők elsajátítása.

A cikk azonban nemcsak az angol nyelvre és a világnyelvekre koncentrál, hanem kihangsúlyozza, hogy mi Magyarországon annak ellenére, hogy soknemzetiségű zónában élünk, rendesen berendezkedtünk az egynyelvűségre, pedig a többnyelvűség nagyon gyakori jelenség a világon, és a több nyelvet beszélőknek bizonyítottan fejlettebbek a kognitív készségei, mint az egynyelvű kortársaké. Arra is felhívja a cikk a figyelmet, hogy az országban mindenütt élnek kisebbségek, nemzetiségek, akiknek sok helyütt vannak kurzusaik, iskoláik, óvodáik, érdemes ezt (is) kihasználni, ugyanis ha csak alapszinten is, de megtanul egy kisgyerek valamelyik szomszédos nép nyelvén, azzal "multicégnél nem biztos, hogy kap állást, de a szellemi képességeinek csak jót tehet."

Remélem, még sok, egyre több ehhez hasonló cikk jelenik meg a jövőben, ami ösztönzőleg hat, és hangsúlyozza, hogy mennyire jót teszünk azzal, ha megadjuk a lehetőséget a gyermekünknek a korai nyelvtanulásra.

Ha tetszett a cikk, kérlek, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

(Köszönöm Lilla, hogy gondoltál rám! :-) )


Ez az oldal DRUPAL rendszert használ
Címlap Back To Top