Tavalyhoz hasonlóan idén sem tétlenkedtünk Húsvétkor az otthoni angolozást illetően. Szinte észre sem vettem, úgy elszálltak az évek, és a háromból már két gyerkőc is megtanult olvasni magyarul. Elérkezett az idő, hogy angolul is egyre több dolgot lássanak leírva is. Ezért az idén olyan játékötleteket hoztam, ahol a gyerekeknek olvasniuk kellett, de csakis olyan dolgokat, amiket már ismernek angolul.

Húsvét előtt két tojásos játékot játszottunk.

Egyrészt széttört papírtojásokat kellett párosítani, ahol angol gyerekdalok címei vagy első sorai voltak szétszabdalva, másrészt egy DIY hímes tojás segítségével az ellentétpárokat gyakoroltuk. Mindkét "feladattípust" élvezték a gyerekek.

A remek időjárásra való tekintettel egy nem tervezett párosítás is született: "Rain, rain - STOP!"

Hát igen. Szó szerint már a hócipőnk is tele van a sok esővel, nem? :-)

Hogy a kicsi Gergő se maradjon ki a buliból, a tojások másik oldalára a számokat írtam fel számmal, illetve betűkkel. Máté felolvasta Gergőnek a betűs verziót, ő pedig örömmel szaladt a megfelelő számú tojásdarabhoz illeszteni a kezében lévő tojásfelet.

A nagy piros kartonból készült hímestojásra pedig formalyukasztóval kivágott, majd félbehajtott színes virágokat ragasztottam, melyre ellentétpárokat írtam: egyet kívülre, egyet belülre. A virágokat akkor szabadott kihajtani, ha tudjuk a kívülre írt szó ellentettjét. Vajon kinek hány virág fogja a tojását díszíteni?

Egy-két apróság:

1. A játék lényege itt is a motiváció, hogy a gyerek akarja látni, mi szerepel a kis virágokon. Így szinte észre sem veszi, de az olvasást is gyakorolja. Semmiképpen nem azon van a hangsúly, hogy még mit nem tud.

2. Olyan is volt, hogy a gyerkőc tudta, hogy mi az a "wet", és rákérdezett, hogy hogy is mondjuk angolul azt, hogy "száraz". Több olyan szó is átkerült az aktív szókincsébe a játéknak köszönhetően, ami eddig csak a passzív szókincsében szerepelt.

3. Picit féltem, hogy Gergő nehogy kirekesztve érezze majd magát, hiszen ő még nem tud olvasni. Szerencsére viszont pillanatok alatt kifejlesztette az ő játékszabályát, miszerint ő akkor nyithatta ki a virágokat, ha megmondta, milyen színűek.

Ezt nagyon szeretem egyébként az otthoni angolozásban az iskolai angolórákhoz képest: a szülő kezdeményez az angolozásban, de aztán a gyerekek pillanatok alatt átveszik az irányítást, és kisgyermekkorban még van idő úgy angolozni, ahogy szeretnének. Csak figyelni kell a gyermek jelzéseire, és alkalmazkodni kell hozzájuk.

Ha lesz időm, mutatok majd még néhány képet a soha el nem hagyható húsvéti eseményünkről: EASTER EGG HUNTING in English. A rossz idő miatt idén sajnos a lakásban kellett megrendezni, picit hasonlított is az adventi naptáras kincskeresésünkre, de a gyerekek ezt nem annyira bánták. De erről majd legközelebb...